Bolyai tér, és környékének mizériája 2018

Most fejeződött be , vagy mégsem...vagy a tízen millió eurós összegek eltérítése –

majd húszmillió euró elsikkasztása a polgármesteri hivatal tagjai és a városi tanács közreműködésével.

Bolyai tér, és környékének mizériája

Négy felvonásos magyarázat – több év alatt. (tíz perc olvasás után)

 Szabványos rombolás kezdete 2015.

Pecunia non olet, -  azaz a pénznek nincs szaga – mondja a latin közmondás. Mégis valami bűzlik körülötte. Mindenkinek ingyen kellene belőle, aki közelebb van hozzá.

Kevesen tudjátok azt, hogy 2013 júliusában  a somos tetői erdő kivágási kísérletnek egy utolsó hozadékát szavazta meg a helyi, akkori városi tanács. Ezzel a címmel: a műszaki-gazdasági dokumentáció és a műszaki és gazdasági mutatók jóváhagyásáról a "Létesítmény összekötő utca létrehozása a Livezeni utca és a Sürgősségi Megyei Kórház Mureş ", Marosvásárhely (Google fordító.)  242 tervezet link

Strada de legatură între Spitalul Clinic Județean si str. Livezeni 

Luni, 07 Februarie 2011 13:10 |

   VALOAREA PROIECTULUI: 62.258.700,03 din care TVA-ul este 14.942.088,00 lei

RESPONSABIL IMPLEMENTARE: DIRECŢIA TEHNICĂ (!!!)

A felső képen látható meg nemvalósított, de az anyagi részének elherdálásáról szóló projektről olvashattok a linkre kattintva.
Nem akarunk feltárni kényes és érdekes archívumokat a hivatal papírhalmazai közül, sem az elektronikusan megőrzött on line oldalakból, viszont ahhoz, hogy megértsük miről is van szó, miből is áll egy projekt el kell olvasni ezeket a sorokat. Miért rombolták szét a műemlékvédelmi területeket, ámulatunkra, és a z itthoni meg a már máshol élő közösség csöndes beletörődésére?
(Sokunk, sokan csak halkan merte megkérdezni az orra alatt mormólva a megválaszolatlan kérdést, de semmi egyebet nem tett: „Kinek az engedélyével, beleegyezésével?”)   

Hogyan dolgoztunk az elmúlt majd négy (!) évben: (ez a magyarázat a négy felvonásra).

Miután kiverte némely vásárhelyi körökben a biztosítékot a szándékos rombolás, hiszen éppen javában zajlott a 2016-os helyhatósági választási kampányolás, amelyre számos alkalommal de nagyon kimérten hívhattuk fel az érdeklődők figyelmét:

Élőszőr nyilvánosan a a média két cikkben, és a területi rádió „segített”. Itt és Itt olvasható.

Szerintünk nagyon hamar lefojtották a médiaszakértők az ügyet, feltételezzük azért, mert sok RMDSZ városi képviselő akik akkor és ma is ott vannak néhányan a helyi törvényhozásban, amelyet Városi tanácsnak nevezzünk. Már megszokhattuk, mindég akkor történik valami a városban, ha nagyon sok a pénz abban a projektben, és a baj akkor van, ha a pénzből nem jutott mindenkinek. (Persze ma már más a helyzet. Nagyon kevés a pénz, és csak nagyon keveseknek jut.)

Második felvonás:

Bár ez a pénz csak kisebb részében közpénz, a nagyobb része az Uniós vissza nem térítendő adomány, amelyet P.I.D.U program (Planul Integrat de Dezvoltare Urbana) keretén belül kapott a városi hivatal, magas rangú alkalmazott gárdája. Pontosabban több mint 14 millió eurót kapott városfejlesztésre a hivatal.

06/04/2002         Privind aprobarea Studiului de fezabilitate si a indicatorilor tehnico-economici la investitia "Centura municipiului Tirgu Mures pentru devierea traficului greu pe relatia S.E. - N.E." (varianta I sau II). 

Megalapozták a hivatal adminisztratív jogi osztályon dolgozó alkalmazottak, azt, hogy miért utasították vissza kétszeres kéréseink, a közhasznú információkra vonatkozó tőrvény alapján kikért 2004 előtti városi tanácsülések jegyzőkönyveit, - egy szimpla: NU AVEM! (Nincsen!) kijelentéssel, arra hivatkozva, hebegve habogva, hogy akkoriban még nem volt lehetőség a tanácsteremben elhangzott anyagokat rögzíteni, vételezni, majd leírni azokat. Ezért nincsen sem a határozatról, és sem a jegyzőkönyvről kivonat, csak 2004 től kezdődően.

27/05/2004        Privind aprobarea contractului de asociere in participatiune intre S.C. Asfamur S.R.L. si S.C. Aspharom S.R.L.

Továbbá az sem mindegy, ahogyan még ma is mondják egyes tanácsosok, hogy nem meglepő az sem, hogy akkoriban kezdett épülni a város, lettek járdák, utak, napjainkban sem aszfaltozott utak stb., hogy létrejött a két aszfaltozó baráti céggel a mai napig is tartó szerződés. Pontosan 14 évvel ezelőtt!

Ezen a átvett, vagyis ellopott pénzalapú programból (Jancsikánál, meg Juliskánál , az ők harisnyakötödéjük gyarapítására megpályázott „uniós pénzekért” , még a meg nem kötött zoknik, és térdharisnyák színét, számát, méretét is meg kell adni pontosan. Nemcsak a Pályázat nevét (!), amely pénzzel majd banira ( J ) el kell számolni, siker esetén, és az elkezdett munkafolyamatokról, meg a pénzből való megvalósításaikról is pontos beszámolót kell nyújtani. ) De ezt azok kik rendszeresen pályázatokat írnak, és netalán felül bírálnak itthon helyileg is, manapság, azok nagyon jól tudják.

Kétezer kettőben álmodott egy nagyot akkor még bébipólyát viselő mint város ura, mint város gazda alig két éve rangban ülő főszimulátor álmodott egy nagyot, és megterveztette  s majd kirúgta egyik napról a másikra, lecserélte az akkori városi főépítész K. Á.-t. Ellenvetésére is megszavaztatta a terelőutat, az erdőn keresztül. Akkor csak Tanulmány készítését szavazta meg, a még alig tíz éve létező városi tanács, akkori tagjai. (Azóta kiderült, már számtalanszor, de tehetetlenek vagyunk ezen a téren is, hogy az ilyen „Studiu de fezabilitate”, Megvalósítható tanulmány – okból rengeteg fedezett pénzeket lehet elbratyizni másfelé. De ezek kormányhatározatok tőrvénye alapján történnek a fő törvényhozók szabdalják, főzik ki üstökben azokat a parlamentben, és ezzel takaróznak, azok kik rangban, törvényhozásban nem jutottak odáig.)

Hogyan történt, összeraktuk a törtrészekből, de erről kicsit később. Most arról, hogy az Unió által valósággal csak erre a kitalált „Bekötő út” projektre odadobott 62.258.700,03 lei sorsa és mennyisége hogyan változott, szinte hónapról hónapra.

Olvasható részletesen a pályázati program 

Tanulmányozható a város 2010 –től soha rendesen össze nemállított P.I.D.U –ja.

Még az ezredfordulón kismotorjával a háta mögött hordozta a volt város főépítészét K.Á.-t az (somos-tetői) erdőben a főpolgármester (lehet, hogy némelyeknek beugrik a Pro Tv híradó felvétele), aki végül is ezt már nem viselte el, és addig húzta, nyúzta a szálakat ameddig ő felmondott, a másik meg kirúgta, azaz lecserélte.

Kétezerben még pl. létezett sok minden a városban (számunkra  itt születtek őseiktől fogva, fontos részecskéi a városnak), úgy mint a Maros vendéglő, vagy a Hargita szálló, vagy a Café Lux, vagy a Bukaresti cukrászda is élte halódó napjait.

Akkoriban még a vécés néni, vagy az eltévedt, idetévedt taxisofőr is az erdőt átszelő, vagy a „Somos-tető”t átszelő bekötő útról beszélt. Ki hol így, ki hol „Kerülőútnak” hívta. Mindenki erről beszélt , aki fontosnak akart látszani, pedig a saját tőrvényét már akkoriban is a betűje szerint pontosan betartotta a főbürgermaister és nem bocsájtotta közvitára a hatalmas projektjét, csak majd tizenegy év múlva. (Akkoriban arról is volt szó, és nem kevés bizonyos berkekben, hogy mekkora értéke lesz majd az erdőben a telkeknek, vagy lakóházaknak, amelyet majd a polgármesteri hivatal épít és eladásra bocsájt. A kávézókban összebújva, azok kik már azóta elhagyták a várost és Erdélyt is, erről cseverésztek, és nem hittek abban, hogy megvalósul.)

Kicsit részletesebben egy bukaresti urbanista tollából, a PIDU programról, akit kétezer tizenháromban ismertem meg, Bukarest ó városában egy borozó teraszon, lehet olvasni: 

25/03/2010           Privind susitinerea proiectului "CREARE STRADI DE LEGITURI SPITALUL JUDEiEAN MURE¬ - STRADA LIVEZENI".

  Megtalálható az a kéttanácshatározat tervezet kivonata, amelyik a  korai 2010-es bekötő út újbóli megvalósíthatósági tervét hagyja jóvá, és majd utólagosan, azonos órában és napon, a tervet magát. Olvasható a tanácsülés 2010 márc 25 jegyzőkönyve. Érdemes türelmesen, telítve szkepticizmussal végigolvasni.

 Végül ebből az elsők között lévő „eszement” saját érdekek hálózatát körülölelő polgármester és csapatának szóló terv nem jött össze. Megtámadták különböző szervezetek, a Zöldek, az Erdészeti hivatal, a néhai volt polgármester Fodor Imre által összeállított „Német-kalap” csoport és leseperték az asztalról véglegesen.

Harmadik felvonás:

Pánikólva 2013-ban vették újra elő a tervet, illetve a P.I.D.U-ból megmaradt "Létesítmény összekötő utca létrehozása a Livezeni utca és a Sürgősségi Megyei Kórház Mureş " közötti tervből maradt összeget, amelyet kötelező volt elkölteni. Ha nem akkor vissza kell adni. De hát amit adtak egyszer, és már zsebben van – azt szerintetek ki adja vissza?

Itt van eredetiben.

(Más kérdés, hogy a fő polgármesteri tanácsot adó, közpénzeken élő ex -alpolgármester, egykori taxis meg tömegközlekedési főigazgató vállalkozó stb. miből építhette volna fel a saját udvarán a három azonos formájú, és méretű jámbor ember számára csak a Holywoody filmekben látott szökőkútjait – amelyek színeket és zenét is „lövellnek” nemcsak vizet a magasba.)

A meghalt erdőirtó projekt nevét nem veszítheti, hiszen akkor az ingyen reánk szakadt városfejlesztési pénzeket, a 2010 és 2013 között adott 14 millió eurót (!) vissza kell téríteni hiánytalanul.

(Az aszfaltozási munkálatokra egy szusszanásig: lásd fénykép:

Ez a szakasz is ugyanakkor, tehát 2015 ben volt újragenerálva, azaz felújítva teljes mértékben.)Megmaradt , és ezentúl minden elkövetkező tanácshatározatban, törvényben, hivatalos okmányban, stb. így szerepel: "CREARE STRADA DE LEGATURA SPITALUL JUDETEAN MURES - STRADA LIVEZENI"

Miért fontos ezt megjegyezni?

Mert a Marosvásárhelyi polgármesteri hivatal vezérei: név szerint olvashatóak az Urbanisztikai és Műszaki osztály igazgatói között. Mert a Marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a város főépítészének a város fő polgármesterének, a műszaki osztály főigazgatójának a agyafúrt közreműködésével „elterelték” a meghalt tervről a pénzt a több mint 62 millió lejt, és egy másik út és járda felületen fektették be azt, amelyre semmilyen engedélyük nem volt.

Megjegyzendő, hogy ezekben az években a havi fizetése a polgármesternek több mint 5.500 lej volt. (Ma több mint a duplája.) Az akkor még alkalmazásban lévő főjegyzője több mint 8000 lej volt. Vannak még közöttünk olyanok kik emlékeznek arra, hogy hirtelen ment nyugdíjba, és a DNA még folytatja ellene a nyomozást.

Az is nagyhon – nagyhon érdekes, hogy a főpolgármester ellen is már több nyomozást folytat a D:N:A, a sikkasztásaitól kezdve, pénzmosásig mindenért, több milliós összegekért, de még mindég nem állították félre. Mert leszavazással egyre valószínűtlenebb az, hogy mi a négyévente pecsételésre hívott ártatlan balga fejek megtegyük azt.

Florea és csapata több mint hatvan millió lejt (a 2015 a Román Nemzeti Bank árfolyama (BNR) szerint = 63 millió lej egyenlő volt 14 millió euróval) terített szét összesen 13,a városban már meglévő járda, park, utca rehabilitálódásért, amely magában foglalta a szükségeseket is, vagyis a levegőben logó szolgáltató kábelek föld alá helyezését.

A kétezer tizenhármas tanácshatározat  második pontja sem beszél arról, hogy azok a területek, az ó város történelmi terei, utcái, parkjai, a hatos és a tízes, akár a tizenegy-gyes pont is az. Műemlékvédelmi , védelmi zónában vannak, és szigorú tőrvény vonatkozik rájuk.

A terv nagyon tartalmas, (több dobozt, több mint húsz vastag kapcsos dossziét tartalmaz) és többen ismeretlen, éppen akkoriban az ORC-nél bejegyzett szakcégek közül dolgoztak rajta. Az átláthatósági tőrvény alapján megengedte a hivatal munkatársa, jogi képviselője, hogy tanulmányozhassam a tervet teljes mértékében. Rendelkezésemre bocsájtották az összes adatot, dossziét, elmondták, hogy azok szigorúan titkosak, de nem írattak velem alá semmilyen fogadalmat.

Érdekesség: amikor fizetés ellenében néhány adatot (nem a terv rajzokat, azok saját munkák, és amúgy is hatalmas méretre nyomtatottak) akartattam fénymásoltatni – állításuk szerint az urbanisztikán elromlott a fénymásológép. 

Fényképezni, fotómásolni nem engedttek, digitalizálni nem engedttek.

Tehát: NEM tartották be az átláthatósági, adatközlésre (544/2011) tőrvényre vonatkozó határozatokat csak aligha. Be akarták fogni a szánkat.

Abba, hogy jegyzeteljünk már nem szólhattak bele.

A két órás megszabott idő alatt, ameddig a rendelkezésemre bocsájtották a terveket tartalmazó adatokat, megtaláltam a technikai leírások között a Bolyai tér, Sáros utca, és Kogalniceanu utca rendbehozatalának tervezőjét. (Megjegyzendő, hogy majd két éven keresztül ott volt ugyanabban az épületben az irodánk 2014 és 2016 nyara között, de az épületben évtizedek óta dolgozó építészek sem hallottak erről a cégről, amelyik 2012- ben alakult.) Természetesen a terveket szakemberek átnézték annak rendje és módja szerint, a baj és a torvénysertés nem ott kezdődik, hanem:

A hivatal önmagának állított ki mindenféle engedélyt, viszont azt amelyik nem tőle függött hamisította.

Kétszeresen a projekt főellenőrző szakembere a technikai hiányosságok leírásában, hogy milyen elengedhetetlen tényezők hiányoznak, vagy rosszul vannak megoldva a projektek keretén belül jegyzőkönyvben jelezte a hibákat. (Pl. ha emlékeznek: az utcai lámpatestek az utca közepére voltak rajzolva a projekteken a Gecse utcában, és majd kivitelezve. Erről is cikkezett a szenzációhajhász ötperces vásárhelyi sajtó.) Például emlékeztek arra, hogy megemelték a járdaszintet, így minden víz visszafolyt a falra, vagy befolyt az udvarokra a magánházakban, a város különböző részein. Amikor a piskótákat egyenesen a régi aszfaltra helyezték – a terv előírása szerint 8- 25 cm mélységben kellett volna kitakarítani, majd apró-kavics és homokágyat teríteni az új járda helyére, és úgy betonpiskótákat, visszatéve a több helyen, általában minden járdán, a  Bernády korabeli gránit járdaszegélyeket.  A régi 5 – 10 cm vastag aszfaltot feltörték némely helyen, de tovább nem kínlódtak. A régi aszfaltot teljes normalitással ma is újraolvasszák, és használják, hatalmas összegeket bezsebelve a közpénzekből, munkálatokból, azokat elosztva három városi aszfaltozó „baráti” cég között. Itt jegyzendő meg az is, hogy 2016 os évben a szeretett betonpiskóta négyzetmétere 54 lej volt! Egyáltalán nem mindegy. Tanulmányozható a fentebbi fényképen, az árajánlatban. 

Tanulmányozható egy aszfaltozással foglalkozó cég árajánlata.

Miért szavaznak a vásárhelyi tanácsosok politikai attitűdből (amelyik nagyon gyenge), és nem a város előremenetelére, mint ahogyan arra megesküdtek. Már a kezdetektől fogva azt a rendszert alakította ki a polgármester és a bandája, hogy az ülésen a tanácsosok KÉNYTELENEK legyenek megszavazni egy egy tervezetét, anélkül, hogy ismernék annak hiteles tartalmát. Nem egy esettben ez volt az eljárás, de többségében még mindég az, amely ma nap is dívik a tanácsosok körében pártszabályok, doktrínák után akár, hogy a tanácsüléseket megelőző frakciók gyűlésein azokat megtárgyalják: Ó dehogy. Biztos vagyok abban, hogy nem szavaztak volna meg egy ekkora sülttelenséget, hogy a város utcáinak és parkjainak összfelülete nem több mint alig 158.730 mp. (láthatod egy felsőbb képen pirossal aláhúzva a szöveg.) Ők is emberek. Még akkor is, ha némelyike közöttük „megélhetési” tanácsosok – politikusok, mások meg nem értenek egyáltalán hozzá.

Ha eljutottál idáig az olvasásban, tarts egy szünetet, és katt ide: vagy 

ide, függően attól, hogy melyikre tartasz igényt. Zenei aláfestésben kis gondolkozás. Miért hagytuk, hogy így legyen, és miért hagyjuk, hogy ez továbbra is így legyen. Mindenki kit érdekel a városunk sorsa tudja látta, már érzi majdnem azt, hogy ez így nem jó, ez így nem mehet tovább. De semmit sem tesz, mert tehetetlen és manipulált, félrevezetett. Ebben hisz és ebben hitt az érdek-képviseleti politikai rendszer.

Végeredményben mi felvállalva értjük, hogy mi is történt ebben az esetben, (és úgy általában ott a Marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban  - ahol egy egykori, már régen kirúgott a pogimester után a második legfontosabb ember elvileg a tőrvény szerint a hivatalban, azt mondta, hogy Mindenki, különbség nélkül behálózott, megvásárolt. Valamitől, valakitől függ a hivatal munkatársai szerint. Érdembeli, teljesítménybeli munkatárs ott nem létezik, a most már több mint 1200 a városi adófizetők pénzéből élő polgármesteri hivatal alkalmazottainak a száma.), ebben az ad-hoc „n” és „n” tőrvényt hágtak át, a hivatal vezérkarából az adóinkból élő emberek, igazgatók, igazgatócskák. Mindenki, mindennel összefonódik. Ha nem vállalja, ha nem fogadja el a szívességet, akkor repül. Pl: - ahogyan mesélte egy egykori jegyző: ház, telekterületet ajánlottak fel neki, a város legjobb részén, ingyen, illetve szívességért, az akkori telekárak 10% -ért. Az x osztály aligazgatónője, kislányát természetesen neki kijáró előzményekben részesíti – elfogadta az ajánlatot, amely egy jobb iskolára vonatkozik, ahová természetesen egyből felvették. Egy életre adós. Stb. stb.

Sajnállom azt a politikailag felkent (támogatott) jelőltet ki ezeknek ismeretében még őszintén vállalja azt, hogy „rendet csinál” , vagy lecseréli a polgármestert. Bárki is legyen az a feláldozott, a magyarok, vagy a kis új pártok közül.

Ebben a 14 millió eurós + pénzek „elterelésének” folyamatában, amitől a vásárhelyi szenzációhajhász magyar írott média hamar kifulladt az elmúlt években az az, hogy nem jártak utánna, nem merték leírni, nem mertek szólni arról, amit ha nem jártak utánna lehet, csak selytettek, de nem tudtak biztosan.

Többek között arról – amiről a már azóta lejárt és elbukott helyhatósági kampányhős is kampányolt, (mikor látták, hangosabban kiabált, addig az ideig, ameddig látták a szabad sajtó munkatársak), és megerősítette állításunk, hogy ő is mint ex tanácsos megszavazta ezt az őrült tervet, többedmagával már az évek során, hogy a területek, a parkok ahol dolgoztak, a belváros területén, és amelyeket tönkre tettek, semmilyen műemlékvédelmi engedéllyel nem rendelkeztek. Ilyen történelmileg , azaz műemlékvédelmileg védett területek mint pl. a Bolyaiak tere, a Gecse Dániel utca sor,  a Petőfi tér, a Sáros utca, vagy a Klastrom utca vonulata egészen a sétányig. Ezek a tereink, parkjaink a védett, műemlékszempontból védett övezettnek vannak titulálva, és a Romániában érvényes tőrvények védik azt!

A polgármesteri hivatalnak, nem volt engedélye a Műemlékvédelmi és Kultuszminisztériumtól arra, hogy a védett területen, akár egy szivarcsikket is, vagy virágot elmozdítson. Az engedély amelyet felhasználtak, és a fél világot (városi tanácsosokat, építészet felügyelő hatóságot, a vízügyeseket, a villanyvállaltot stb.), átverték és az előző feljelentésünk alapján történő bűnügyi nyomozókat is , mert az az engedély csak a 2013-as évben let kibocsájtva a Maros megyei műemlékvédelmi bizottságtól – akinek a legalacsonyabb rangbeli beleszólása van az ügyben. Nem minisztériumi engedély, műemlékvédő bizottság által jóváhagyva!(Máskülönben az az igazgató, Baciuc N. kit sikeresen eltávolíttatunk a Surlott Grádics ügye miatt, de szívelégtelenségére utaló papírokkal, „visszahelyezték” nyugdíjazásáig az igazgatói székében.)

Az urbanisztikai engedélyt nyilván önmaguknak (Itt – olvashatod az engedélyek hivatalos másolatát), állították ki – a város szőke főépítészének aláírásával – amelyet természetesen hamisítottak úgyszintén. Az építkezési engedély kibocsájtása, meg annak meghosszabbítása már lepkefing. Természetesen az és annak meghosszabbítása is hazug ármány átverés! Azért a 14 millió euró plusz a hét millió adólejekből megszavazott pénzek elsikkasztásának.

Negyedik felvonás:

A Bolyaiak terét, a Sáros utca környékét (mint tudjátok a város egyik legrégibb első utcája, ahol valamikor ökrök állomásoztak az árúval megrakott szekereikkel – Bernády előtt persze) is megmocskolták, és mai nap is úgy hagyták. Személyesen, és kollégáimmal kerestük meg az évek során a helyi politikai pártok képviselőit, az RMDSZ-t is, többek között sanyarú, látható sikerrel. Mindannyian hátat fordítottak, hiszen kiesik a kampányzónából, és most nincs is kampány.

A Bernády György idejében megtervezett és kivitelezett szürke gránit félgöbölyű faragott gyepszegélyköveket eltüntették. Eltüntették halomba dobva az ócska de nagyon drága betonszegélyekkel helyettesítették azokat. (Fentebb lásd az árajánlatot.)

A munkálatokat sehol sem fejezték be teljesen, (gondoljatok az „Ifjúsági parkra”, a Tulipán utcára, a Bolyaiak terére, a Klastrom utcára stb.) kétezer tizenöt decemberében a főpolgármester és tanácsadóinak parancsára újra megszavaztak az útest járda meg parkok munkálatainak befejezésének címén még egy több mint más-félmillió eurós összeget szavaztattak meg maguknak a hivatal főpribékjei. Természetesen a többségi RMDSZ tanácsosok részvételével. (Az az egy kettő kivétel, ki tartózkodott, nem számít). Itt olvasható a tanácsülés erre vonatkozó határozata amikor szépen megszavaztak egyöntetűen az adófizetők pénzéből 7.451.530,57 lejt – abban az évben 1.656.116.50 Eurót. 

A 356 számú helyhatározatban világosan elmondja a beterjesztő – ex alpolgármester, mostani főtanácsadó, hogy az összeg az adófizetők pénzéből, a városi költségvetésből lesz elvéve, mert a munkálatokat be kel fejezni.

Látjátok azóta sem történt semmi változás, csak az elhordott Bernády faragott gyepszegély gránit kövek eltüntetése, és a műemlékvédelmi tér megmocskolása.

A Keresztény Húsvét előtt a polgármesteri hivatal technikai osztály vezetője találkozót kért az irodájában. Arról beszélt majd három órát (én többnyire hallgattam), hogy van a feje fölött az a több mint hét és fél millió lej, amelyet el kell költeni.

Mondtam keresse meg a faragott szegély gránit köveket – megmutattam fényképeken, hogy egy éjszaka vagy hajnali órákban tüntethették el, amint kiderült az egykori a Valpet piskótázó cég emberei, illetve munkásai akik a Bolyai parkban munkálkodtak, és az iskola bejáratával szemben is.

Ugyanúgy elmondtam azt is, hogy biztosan tudjuk, hová voltak ledobálva a teherautóról 2015-ben a Bolyai térről a gránitszegélykövek. Elmondtuk melyik cég udvarára tették le azokat. (Láttuk, követtük az elhordó autót.) Tehát ez már egy gyenge detektívregény jelenet.

Természetszerűen a Bernády idejében félgöbölyű faragott gránit gyepszegély kövek nem kerültek elő. (Egy kő függően a hosszúságától, átlagban 200 – 250 kg. Tehát valaki a szivarzsebében, vagy az autója csomagtartójában nem vihette el.)

A technikai osztály igazgatója fogadkozott, hogy kifaragtattja újra szürke gránitból azokat a hiányzó köveket – ha valaki készít egy teljes szükségletet, mert neki azt tudni kell. Kérjem meg valamelyik műépítész barátomat, hogy készítse el az anyagszügségletet. Hány kődarab, hossza, formája szerint stb. Ehhez egy teljes tervre van szükség, alapos felmérésekkel stb.,stb. – mondtam, vegyük ki a tervből – ugyanis eddig azt állította, évekig, hogy van terv. (Nem tudott arról, hogy kértem a tervek, adatok tanulmányozását, hivatalból.)

Az általa kért adatokat senki nem tudja odaadni neki, csak ha pontos tervet készítet a hivatal, és azt a külömböző hivatalokban, de leginkább a műemlékvédelmi bizottságnál látamoztattja és jóváhagyatja, tehát ez az ötlete hamiskás, de bukott.

 Az ügyvédeink és szakértők szerint, az elkövetkező hetekben a Számvevőszéken és a D.N.A teszük meg a feljelentéseinket.

Már folyamattban van egy kivizsgálás, illetve még nem zárult le teljesen a 2015-ben folyamasított ügyészségi feljelentésünk, rongálás miatt. Ez most az ügy folytatása.

Ha valaki aki idáig jutott a hosszúra nyúlt magyarázat olvasásában, és segíteni akar köszönettel vesszük.

A nemrégen rosszindulatú egyoldalú hárompercig tartó gyülőlet, irigykedési kampány ellenem, ellenünk csak azoktól a körülbelül harminc engem felületesen vagy alig ismerő személyektől indult el. Az a személy aki korához képest a fiam lehettne, nyomos okok miatt eltünt a sülyesztőben. Akik megmaradtak, „életben tartják” legalább a sanyvadó, nem létező ellenzéket a városunkban. Minden reklám reklám, mondta egyszer valaki. Bár ez csak félig értelmezhető itt most, de a lényeg ugyanaz.

Annyit el kell mondanunk, el kell mondanom, hogy semmit amit a tőrténelmi városunk megőrzésért cselekszem, cselekszünk, írunk, mondunk, vagy résztveszek folyamatosan a városi tanácsüléseken – nem politikai bíztatásra tőrténik. De természetes, hogy ügyeink mögött állnak politikusok, és érdekelt magánszemélyek is. De ők a háttérben szeretnek maradni.

2018 április 10

K.I.D.,k

Csak egy apró meglepetés: A tavaly év vége fele a sajtó eldicsekedte elsőként, hogy úgy a Kultúrpalota, mint a Természetrajzi múzeum feljavítására, restaurálására aláírták a vissza nem térítendő A. M.P.O.R támogatás szerződését, és kezdődhet (folytatódhat) a munka. A sajtó elfeledkezett arról is beszámolni, ugyanakkor, hogy a Főtéren lévő Avram Iancu szobor restaurációjára is ugyan az nap írták alá a vissza nem térítendő összegű A. M.P.O.R szerződést.

Akkor válik újra lehetségessé a változás, ha tanulni fogunk valamit a vereségekből.